Tájékoztató az eljárásról


A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1999-től vezette be hazánkban is a fogyasztóvédelemnek ezt az Európai Unióban már ismert intézményét, azért, hogy a fogyasztói jogvitákat peren kívüli eljárás keretében igen gyorsan és olcsón, lehetőleg egyezséget létrehozva elrendezzék.

A békéltető testületek a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testületek, amely tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium nyilvántartásba vett.

 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyújt pénzügyi támogatást a békéltető testületek működtetési kiadásaihoz és költségeihez.

 A békéltető eljárást a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szabályozza.

A békéltető testület eljárása jogszabályon, valamint adott esetben ezt részletező országos eljárási szabályzaton, saját eljárási szabályzatán alapul.

Az eljárás ingyenes.

A fogyasztó bármikor visszavonhatja a kérelmét.

Békéltető testületi eljárást indíthat fogyasztóként:

  • a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
  • és a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában:
  • az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró,     külön törvény szerinti civil szervezet (civil társaságok, egyesületek, alapítványok),
  • egyházi jogi személy,
  • társasház,
  • lakásszövetkezet,
  • mikro-, kis- és középvállalkozás is,

aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Az eljárás kizárólag a vállalkozások (a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személyek) azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti, azaz a tevékenységét önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi (nem indíthat eljárást fogyasztóként az a vállalkozás, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el).

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita (a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy) bírósági eljáráson kívüli rendezése.

A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – a fenti testületek helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.  békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki.

A békéltető testületi eljárás írásos kérelemre indul, amelyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Baranya Megyei Békéltető Testület elnökéhez kell címezni és eljuttatni írásos formátumban a Testület székhelyére

  1. elektronikus úton a kerelem.baranyabekeltetes.hu címen elérhető űrlap kitöltésével.
  2. postai úton: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
  3. faxon: 72/507-152.
  4. e-mailben: kerelem(Replace this parenthesis with the @ sign)baranyabekeltetes.hu.
  5. az ügyfélszolgálaton: Pécs, Majorossy I. u. 36. (ügyfélfogadási idő: H-Cs: 0830-1500, P: 0830-1200).

 A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

c) ha a fogyasztó az illetékességet a 20. § (3) bekezdésére kívánja alapítani – a 20. § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését

/20. §: (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. (2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.(3) Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) és (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.

d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban előírt feltétel teljesítéséről

/27. § A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését/,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,

g) a testület döntésére irányuló indítványt,

h) a fogyasztó aláírását.

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.

Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

Ha a kérelem nem felel meg a fentieknek, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – pótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlási felhívást 15 napon belül nem teljesíti a fogyasztó, úgy az eljárást a Testület elnöke meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti.

Békéltető testületi eljárás csak hiánytalan kérelem esetén indítható. Az eljárás megindulásának az az időpont minősül, amikor a hiánypótlás beérkezik a Testülethez.

Az eljárás megindulásáról és a meghallgatás időpontjáról az eljárással érintett felek postai úton, tértivevényes levél útján értesülnek.

A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

A felek az eljárás során nem kötelesek jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél.

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

A panasszal érintett vállalkozásnak egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson; az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A panasszal érintett vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli:

– köteles a Testület felhívására 8 napon válasziratot  küldeni a békéltető testület számára a fogyasztó igényének a jogosságát, és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (eseti alávetés) illetően, a nyilatkozatában meg kell jelölnie az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolnia kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik;

és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a Békéltető Testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, és a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.

A fogyasztó a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot. /A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az általános alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja./

Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt:

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.

A tanács az ügy érdemében ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A tanács az eljárást megszünteti:

  • ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
  • ha a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
  • ha az eljárás folytatása lehetetlen,
  • ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség,
  • valamint, ha a tudomására jut az alábbi körülmény:
  • a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;
  • ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,
  • ha a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,
  • ha a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának,
  • ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására.

A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az alábbiak szerint: a fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani.

A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. A tanács a hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza.

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett. A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért, a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Baranya Megyei Békéltető Testület elérhetősége